Televízió

Article on other languages:

Korai hordozható televízió

A televízió vagy tévé (betűszóval tv) kép és hang távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék.

Tartalomjegyzék

Története

Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban

Ugyan Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London–Glasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából.

A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben.

Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.

Másik úton indult el Mihály Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített (TELEHOR). Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni. 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.

1929-ben már Anglia is elkezdte a kísérleti műsorszolgáltatást a BBC (British Broadcasting Corporation) fennhatósága alatt, 1936-ig John Logie Baird készülékével, majd az EMI–Marconi Company által kifejlesztett elektronikus képátviteli rendszerrel. Az Amerikai Egyesült Államokban az NBC (National Broadcasting Company) 1939-ben sugározta első televíziós adását.

1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta a színes televíziót, és 1940. január 12-én az első tévélánc is megkezdte a működését.

Peter C. Goldmark (1906–1977), a budapesti születésű mérnök, fizikus 1936. január 1-jétől 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a CBS alkalmazottja volt (hosszabb ideig annak igazgatója). Ő dolgozta ki az első használható színestelevízió-szabványt a CBS-nél (1940). (Emellett ő találta fel a mikrobarázdás lemezt 1944-ben, s űrtávközlési alkalmazások fejlesztőjeként is tevékenykedett.)

Hazai televíziógyártás története

A kezdetek

  • 1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról. A döntés értelmében a közben Újpestről Kőbányára települt Orion gyárat bízta meg a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 14 x 18 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt. A vásárt követően a Corvin Nagyáruház, akkori nevén Budapest Nagyáruház kirakatában is díszhelyen mutatkozott be a televízió.
  • 1955 augusztusára megszületett a szériagyártásra szánt tévékészülék első prototípusa, az Orion AT-501.
  • 1956 tavaszától kerültek az első készülékek forgalomba, kezdetben csak Budapesten, az akkori Lenin körúti Ravill-Kereskedelmi Vállalat boltjába, 5500 Ft/db áron (akkor egy mérnök fizetése átlag 550-650-Ft volt), amelyből közel tíz nap alatt adtak el 150 darabot. 1957-re 5000 darab eladását célozták meg.
  • 1957. május 1.: hivatalosan megindul az Magyar Rádió és Televízió műsoradása. Nem hivatalosan már 1957. február 23-án beszüntették a próba-adások sugárzását, innentől fogva "élesben" mentek műsorok, felkészülési időt hagyva a májusi indulásra.
  • 1958 második felében a székesfehérvári VT (Videoton) gyár is megkezdte a tévékészülékek fejlesztését és gyártását a növekvő népszerűség kielégítése céljából. Ekkoriban hiánygazdaság működik, vagyis nincs annyi készülék a piacon, amennyire igény volna. 1960. június 30-án az előfizetők száma már 78 681 fő.
  • 1960: a Videoton gyár bemutatta első önálló fejlesztésű, Tavasz típusú készülékét
  • Az Orion gyárban elkészült a 400 000. tévékészülék, amelyből 53 000 exportra került (KGST megállapodás szerint)
  • 1969. április 5-én sugározták az első színes adást hazánkban, megkezdődtek az első francia importból származó színes készülékek forgalmazása is, bár az ára visszatartóerővel bírt, emiatt az akkori státuszszimbólum egyik tárgyává lett. Az első színes adásokat is ezeken az akkor az országban működő 2-300 francia kísérleti készüléken lehetett fogni.
  • 1970: az első színes helyszíni közvetítés az április 4-i díszszemle. Az előfizetők száma ekkorra már (augusztusra) elérte az 1 millió 700 ezret, amely előfizetésekhez tartozó készülékek zömét a hazai gyárak adták. Ugyanebben az évben kezdődik meg a hazai színes készülékek gyártása is.[1]

A hazai készülékgyártás vége

Az 1980-as évek második felére a két nagy hazai gyártó technológiai lemaradása a külföldi éllovasoktól szembetűnővé vált. A külföld és főképp a Nyugat olyan fejlesztési háttériparral rendelkezett, különösen a moratórium alá eső fejlett elektronikai termékek, alkatrészek, és kiegészítők terén, amely hátrányt egyik cég sem tudta tolerálni. Akkoriban Amerika, és Nyugat-Európa a fejlett technológiákra, elektronikai, számítástechnikai termékek részeire, egészére egy nemzetközi moratóriumot alkalmazott, amely meggátolta, hogy alap-alkatrész szinten technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre a hazai gyártók készülékeikkel. Idővel összeszerelő üzemekké alakultak át, majd 1990 után, a beáramló sokkal korszerűbb készülékek özöne mindkét nagy gyár elhalását eredményezte. Az ötvenes évek külföldtől elhatárolódó, önállóságra törekvő gazdaságpolitikai szemlélete miatt kényszer-szülte hazai elektronika-ipar két nagy oszlopa ledőlt.

A jövő

Napjainkban már a háromdimenziós képalkotásra képes televízióval folynak előrehaladott kísérletek világszerte.

Típusai

Falra helyezett lapos televízió

Kijelző

Átvitel

A sugárzás módja szerint a televíziózás lehet:

  • földi sugárzású (hagyományos);
  • műholdas;
  • kábeltelevízió (zárt láncú terjesztés);
  • internetes.

Televíziós rendszerek (képnormák)

Képnorma Rövidítés Sorok száma Képfrekvencia
(Hz)		 Elterjedési
terület
National Television System Committee NTSC 525 30 Amerika, Japán
Phase Alternating Line PAL 625 25 Afrika, Ausztrália, Európa
Systeme en couleurs a mémoire SECAM 625 25 Kelet-Európa, Oroszország
Systeme en couleurs a mémoire SECAM 819 25 Algéria, Franciaország

Lásd még

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Televízió témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Telev%C3%ADzi%C3%B3”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.