Uganda

Article on other languages:

Ugandai Köztársaság
Republic of Uganda
Jamhuri ya Uganda
Uganda zászlaja Uganda címere
zászló címer
Nemzeti mottó: For God and My Country
(angolul: Istenért és a Hazáért)
Himnusz: Oh Uganda, Land of Beauty
Uganda fekvése
Főváros Kampala
é. sz. 0° 18′ k. h. 32° 33′
Államforma köztársaság
 - Elnök Yoweri Museveni



Hivatalos nyelv Angol
függetlenség Az Egyesült Királyságtól 
 - kikiáltása 1962. október 9. 
Terület  
 - Összes 236 040 km² (81.)
 - Víz (%) 15,4%
Népesség  
 - 2000 évi becslés 24 699 073  (42.)
 - Népsűrűség 105 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 48 620 millió USD (75.)
 - Egy főre jutó 1968 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Ugandai shilling (UGX)
Időzóna EAT (UTC+3)
Internet TLD .ug
Nemzetközi gépkocsijel EAU
Hívószám +256
térkép szerkesztése

Uganda egy Magyarországnál több mint két és félszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén. Neve szuahéli eredetű, jelentése „Ganda ország”. A szuahéli nyelvben a ganda törzsbéli ember neve „Mganda”, a népé „Waganda”, a nyelvé, amit beszélnek „Kiganda” és az országé, amelyet laknak „Uganda”.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Szomszédos országok

Domborzat

Uganda domborzati térképe

Uganda nagy része 1000 méternél magasabban fekszik. Az állam területét a Kelet-afrikai-magasföld szavannával borított tája uralja. A magasföldet nyugaton a Közép-afrikai-árok tavai és vulkáni hegyláncai zárják le. Az ország déli határa a Föld harmadik legnagyobb területű tava, a Viktória-tó.

Éghajlat

Az országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 15 °C körül van. Az évi csapadék mennyisége 1000-1500 mm között mozog.

Történelem

A 15. század óta Ugandában a bantu arisztokrácia uralkodott. Ezidőtájt több királyság is létezett a mai ország területén: Buganda, Ankole, Bunyoro és Toro. Az ország mai területére a 16-17. században állattenyésztő hamita törzsek hatoltak be, és leigázták a jórészt földművelő bantuk lakta területet. A 17. század végén korai feudális államok alakultak ki a vidéken, közülük Buganda volt a legjelentősebb, amely I. Mtesza király uralkodása idején (1860-1884) érte el hatalmának csúcsát.

Az első európaiak, két brit utazó, John Hanning Speke és James Augustus Grant 1862-ben érkeztek a területre. A briteknek 1894-ben sikerült védnökségi szerződést kötni Bugandával, két évvel később Bunyoróval és Toróval is. Ezen területek egyesítéséből jött létre az Ugandai Protektorátus. A Bugandai Királyság speciális státuszt élvezett a védnökségen belül. A bugandai parlament 1960-ban nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép az Ugandai Protektorátusból, és függetlenséget követel. Uganda 1961-ben belső önkormányzatot kapott, Buganda speciális, szövetségi státuszával. 1962-ben Uganda elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösség tagjaként. A függetlenség kikiáltása után felszámolták a fennmaradt királyságokat, legtovább Buganda őrizte meg kiváltságos helyzetét. A monarchia eltörlése és az Ugandai Köztársaság kikiáltása 1967-ben történt. Ezt követően az országban több ízben katonák vették át a hatalmat.

1971 és 1979 között Idi Amin volt az ország diktátora. Közel 300 ezer embert öletett meg. Ő segítette az arab terroristákat a tel aviv-i gép eltérítésénél. 1978-ban az ugandaiak megtámadták Tanzániát. A háborúnak 1979-ben lett vége, mikor már Idi Amin nem volt hatalmon.

A polgárháborús ugandai északi régió

Uganda déli része bázisul szolgált a menekült ruandai tusziknak, a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) ugandai területről indított támadást a ruandai népirtásban résztvevő hutu hadsereg és milíciák ellen. A népirtás idején, akárcsak korábban (1959-60-ban, majd 1990-ben) sok ruandai menekült Ugandába, többségük az RPA győzelme után (1994 augusztus) hazatért. Uganda hadserege részt vett a második kongói háborúban. Az ország északi régiójában (lásd a térképet) jelenleg is háború zajlik a nemzetközi közösség által terroristaként számon tartott Joseph Kony által vezetett „Isten Ellenállási Hadserege” (Lord's Resistance Army, LRA), és az ugandai, valamint az őket támogató szudáni és kongói (volt Zaire) kormánykatonák között.

Államszervezet és közigazgatás

Kampala

Alkotmány, államforma

Az országban diktatórikus és demokratikus elemekkel működő kormány van.

Az alkotmányt 2001-ben adták ki.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kormány, Parlament, Bíróság

Közigazgatási felosztás

Uganda 80 körzetből (District) áll és 4 régióban található ez a 80 körzet.

Uganda körzetei
Közép régió
(vörös)
szám Körzet
27 Kalangala
29 Kampala
36 Kayunga
38 Kiboga
48 District
Lyantonde
51 Masaka
56 Mityana
59 Mpigi
60 Mubende
61 Mukono
63 Nakaseke
64 Nakasongola
70 Rakai
72 Sembabule
76 Wakiso
Keleti régió
(zöld)
szám Körzet
4 Amuria
7 Budaka
Bududa
8 Bugiri
Bukedea
9 Bukwa
13 Busia
14 Namutumba
15 Butaleja
20 Iganga
21 Jinja
25 Kaberamaido
28 Kaliro
30 Kamuli
33 Kapchorwa
35 Katakwi
45 Kumi
49 Manafwa
53 Mayuge
54 Mbale
69 Pallisa
73 Sironko
74 Soroti
75 Tororo
Északi régió
(sárga)
szám Körzet
1 Abim
2 Adjumani
3 Amolatar
39 Amuru
5 Apac
6 Arua
16 Dokolo
17 Gulu
22 Kaabong
42 Kitgum
43 Koboko
44 Kotido
47 Lira
50 Maracha-Terego
57 Moroto
58 Moyo
62 Nakapiripirit
65 Nebbi
67 Oyam
68 Pader
77 Yumbe
Nyugati Régió
(kék)
szám körzet
10 Bulisa
11 Bundibugyo
12 Bushenyi
18 Hoima
19 Ibanda
26 Isingiro
23 Kabale
24 Kabarole
31 Kamwenge
32 Kanungu
34 Kasese
37 Kibale
40 Kiruhura
41 Kisoro
46 Kyenjojo
52 Masindi
55 Mbarara
66 Ntungamo
71 Rukungiri

Politikai pártok

Egy helyi kórházban szülők várakoznak maláriás gyermekeikkel
  • Forum for Democratic Change
  • National Progressive Movement (NPM)
  • National Resistance Movement Organization (NRM-O)
  • Uganda Green Party
  • Uganda Libertarian Action (ULA)
  • G7
    • Uganda People's Congress (UPC)
    • Democratic Party (DP)
    • Conservative Party (CP)
    • Justice Forum (JF)
    • Reform Agenda
    • National Democratic Forum (NDF)
    • Free Movement
  • Second Group of Seven
    • Action Party
    • People's Independent Party
    • Movement for Democratic Change
    • National Peasant Party

Védelmi rendszer

Bővebben: Uganda hadereje

Népesség

Általános adatok

Uganda nyelvei

Legnépesebb települések

Bővebben: Uganda városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban mintegy 45 népcsoport van: bantu 70% (baganda 20%, Banyoro 15%, bagiszu 10%, banyankole 8%, baszoga 8%, banyarvanda 6%, egyéb bantu 3%), nilota 20%, közép-szudáni 10%. Az országban a hivatalos nyelvek a szuahéli és az angol, de beszélik még a törzsi nyelveket és az arabot is.

A lakosság 45%-a római katolikus, 35%-a anglikán, 18%-a törzsi vallású, 16%-a pedig mohamedán.

Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Általános adatok

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdasági ágazatok

  • Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

Az ország gazdaságát a mezőgazdaság túlsúlya jellemzi. Földjén gyapotot, kávét, teát, kukoricát, kölest, maniókát termesztenek. Lakói közül sokan a félnomád állattenyésztésből (kecske, juh, szarvasmarha) és a tavi halászatból élnek.

  • Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Az ország bányászata még igen szerény mértékű (réz, egyéb színesércek), vízenergia-készletei kiaknázatlanok. Ipara a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.

  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Kiviteli cikkek: kávé, hal, feldolgozott haltermékek, tea, arany, gyapot, vágott virág; Behozatali cikkek: általános iparcikkek, járművek, kőolajtermékek, orvosi berendezések, gabona; Főbb külkereskedelmi partnerek: Kenya, Belgium, Hollandia, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, India, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hongkong, USA, Japán.

Közlekedés

Szárazföldi közlekedés

Az országban a vasúthálózat hossza 1241 km, a közúthálózaté pedig 27 000 km.

Vízi közlekedés

A vízi közlekedés a Viktória-tavon koncentrálódik. A kikötők száma 3.

Légi közlekedés

Az országban 4 repülőtér található, melyek közül kiemelkedik Entebbe nemzetközi repülőtere.

Kultúra

Oktatási rendszer

Az ország egyetemei:

  • Makerere University
  • Mountains of the Moon University (Fort Portal)
  • Mbarara University of Science and Technology
  • Ndejje Christian University
  • Uganda Christian University
  • Nkozi University
  • Bugema Seventh Day Adventist University
  • Mbale Islamic University
  • Nkumba University
  • Kampala University
  • Namasagali University

Média

Újságok:

  • New Vision (napilap)
  • The Monitor (napilap)
  • The Weekly Observer (hetilap)

Sport

Az ország labdarúgó-válogatottja az ugandai labdarúgó-válogatott.

Ünnepek

Dátum Ünnep
január 1. Újév
január 26. A felszabadulás napja
március 8. Nemzetközi nőnap
március/április
(változó)		 Húsvét
(nagypéntek és húsvéthétfő)
május 1. A munka ünnepe
május/június
(változó)		 Pünkösd
június 3. A mártírok napja
június 9. A nemzeti hősök napja
október 9. A függetlenség napja
december 25-26. Karácsony

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Uganda témájú médiaállományokat.

hírek

Afrika országai
  Dél-Afrika
  Észak-Afrika
  Kelet-Afrika
  Közép-Afrika
  Nyugat-Afrika
Függő területek
Vitatott státusú területek
1 Az Egyesült Királyság külbirtoka    2 Franciaország külbirtoka
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga


Az Afrikai Unió tagállamai

Algéria • Angola • Benin • Bissau-Guinea • Botswana • Burkina Faso • Burundi • Comore-szigetek • Csád • Dél-afrikai Köztársaság • Dzsibuti • Egyenlítői-Guinea • Egyiptom • Elefántcsontpart • Eritrea • Etiópia • Gabon • Gambia • Ghána • Guinea • Kamerun • Kenya • Kongói Köztársaság • Kongói Demokratikus Köztársaság • Közép-afrikai Köztársaság • Lesotho • Libéria • Líbia • Madagaszkár • Malawi • Mali • Mauritánia • Mauritius • Mozambik • Namíbia • Niger • Nigéria • Nyugat-Szahara • Ruanda • São Tomé és Príncipe • Seychelle-szigetek • Sierra Leone • Szenegál • Szomália • Szudán • Szváziföld • Tanzánia • Togo • Tunézia • Uganda • Zambia • Zimbabwe • Zöld-foki Köztársaság
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Uganda”

More about Uganda: uganda news, monitor uganda, uganda newspaper, uganda map, uganda invisible child, kampala uganda, new vision newspaper uganda, uganda music, travel to uganda,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.